[Későbbi] [7355-7336] [7335-7316] [7315-7296] [7295-7276] [7275-7256] [7255-7236] [7235-7216] [7215-7196] [7195-7176] [7175-7156] [7155-7136] [7135-7116] [7115-7096] [7095-7076] [7075-7056] [7055-7036] [7035-7016] [7015-6996] [6995-6976] [6975-6956] [6955-6936] [6935-6916] [6915-6896] [6895-6876] [6875-6856] [6855-6836] [6835-6816] [6815-6796] [6795-6776] [6775-6756] [6755-6736] [6735-6716] [6715-6696] [6695-6676] [6675-6656] [6655-6636] [6635-6616] [6615-6596] [6595-6576] [6575-6556] [6555-6536] [6535-6516] [6515-6496] [6495-6476] [6475-6456] [6455-6436] [6435-6416] [6415-6396] [Korábbi]
*elpillant, belekotyol a teájába*
- fiam...nem akarlak megbántani...de mintha az apádat hallanám...mindig megvetetted...olyan akarsz lenni mint ő? ...tudok arról is, hogy hogyan próbáltátok rávenni őt, hogy ne mondja el nekem....igen undorító egy féreg...de te is belegondolhatnál, hogy ő ezt is megtette érted... -
*sajnálja ezt hogy így alakult. Lehajtja a fejét és sóhajt* - te is csak addig vagy jüban velem ameddig etetlek mi? - *motyogja halkan*

*elmosolyodik, megcsókolja hevesen*
- Ugyan már... - *megsimogatja az arcát*
|
Nincs semmi... csak... néha túl sokat képzelek... fölkéne már ébrednem... *suttogja és nem néz Asura. Most nagyon szomorú. Azt hitte, esetleg Asu is annyira szereti őt, mint Fagel szerette/szereti, de most nagyot csalódott, hogy csak ágymelegítőként volt rá szüksége a fiúnak, semmi több.*
Tényleg... *suttogja és magához öleli, majd megcsókolja gyengéden.*
|
*kezd nagyon szomorú lenni. Csak nézi a fiút* - ...mi? ....Kaiji...mondd már...ne csináld ezt velem - *suttogja egyre növekvő kétségbeeséssel*
*ráemeli könnyes szemeit, elmosolyodik picit, odabújik hozzá* - Tényéleg? - *bújik oda*
|
*felnevet erre* - értem....hát...biztos vagy benne, hogy csak amiatt? - *csóválja kicsit a fejét* - mit akarsz akkor tőle? - *kérdi halkabban*
*elszomorodik* - sajnálom én nem akartalak megint megbántani - *motyogja* - szeretném, ha jóban lennénk...és ...hogy jó társak legyünk..még új nekem ez a helyzet nem igen tudom hogy hogyan kezeljem ezt.. -

*bólogat* - persze hogy tudom... - *simogatja meg* - majd meg fogom ezt a dolgot vele is beszélni ne aggüdj... -
|
*elengedi, sóhajt szomorúan és elpillant* - aha....nem hiszel nekem - *suttogja bánatosan* - persze...megértem... - *motyogja*
*lehunyja a szemeit* - nem tudom....és ha megutált? ha mindent elrontottam? - *kérdi és már könnyezik iis~*
*vállatvon* - én nem tudom...de....a yakuza informátora..csak ki tud találni ezt azt..ha akar.. - *elindul befelé*
|
*hoz neki egy csésze jó forro teát meg magának is majd leül mellé, a teát az asztalra teszi* - na....gyerünk....mesélj el nekem mindent...de most őszintén - *mosolyog rá*
*erre felpattan és gyorsan megcsókolja lágyan, visszahúzza az ölébe* - még....estig átgondolom jó? - *mosolyog rá*- úgyis...még csak alkonyodik...addig...szerzek majd valami italt - *nyom csókot a nyakára*

- figyelj megértem hogy nem lehet könnyű...de nem szeretném, hogy folyamatosan leromboljátoka várost..úgyhogy téged kérlek meg hogy legyél toleráns vele...rendben?
|
*csóválja a fejét, hiszen ennyi együtt töltött idő után már jobban ismeri mint azt gondolja. feláll, odalép hozzá és átöleli* - kaiji....én szeretlek téged....jobban mint bárki mást... - *súgja a hajába*
-...és...ha azt hiszi, hogy nem is akarom már? - *kérdi szomoúan és lecsúszik a fal mentén a földre*
- Nem tudom mit tegyek - *fejét a térdére hajtja*
- csak ezt ne mondd...ha nem akarod megmenteni, ha azt akarod, hogy meghallj akkor vállald fel hogy ezt akarod...ne fogd arra hogy nem tehetsz mást, hogy ennek így kell lennie mert nem így van.... - *modja komoly hangon*
|
*elpillant, csak sóhajt, nem mondd semmit. Mikor a fiú megöleli ő visszaölel, belecsókol a hajába, megsimogatja kedvesen*
- Gyere be...te..önálló felnőtt... - *mosolyog rá* - legalább egy teát igyál..
*beletúr kissé zavartan a hajába, csak motyog*
- izé...én...tudom elég zavaros vagyok....nem igen tudom eldönteni ....még ezt - *suttogja*
*bólint egyet* értem....nos...akkor majd kihallgatom őt...mondd hogy lehetne ezt békésen megoldani? -
|
*összehúzza kicsit a szeöldökét*
- Mert...szerinnted ez jobb amit most csinálsz vele? ...hogy elhagyod? hogy azt hiszi, hogy már nem szereted? szerintem....ez 1000x rosszabb ..meg ...úgy is meggyógyulsz - *nyom csókot a fejére*
*szomorúan sóhajt, lehajtja a fejét kissé bűnbánóan* - igen.... - *motyogja halkan* - Nem tudom mit tehetenék.... -
*sóhajt egy nagyot*
- Hát....te tudod... - *mondja halkabban* - bár...ez a legkegyetlenebb dolog amit csak tehetsz remélem tudod -
|
Vele kéne maradnom? *nézi az anyját.* Nem tudom... én... alkalmatlan vagyok arra, hogy családban éljek, hisz... te is tudod, hogy amint lehetett, innen is elmenekültem... nem akarom, hogy elhagyj, anya... *suttogja neki halkan és szorosabban öleli át az anyját. Neki sincs senkije, csak az anyja és nagyon fél attól, hogy hamarosan elfogja őt veszíteni.*
*Erre most nem nagyon tudja, hogy reagáljon.* Tehát... megint nem kellek... neked... de... akkor meg miért mondod azt, hogy velem akarsz lenni? Nem
értelek... *suttogja.*
Ami azt illeti... nem igazán emlékszem... csak arra, hogy nagyon dühös voltam... *suttogja halkan.*
|
*elkomolyodik ő is, hiszen érti, hogy mire gondol a fiú. Szomorúan elmosolyodik, lehajol és belecsókol a hajába* - Kaiji...ismerlek már elég rég óta...Fagelt még régebb óta..és tudod ...mondjak valamit? én ...mindig csodáltalak titeket..mindig csodáltam azt a szeretetet..azt a ragaszkodást és azt a szerelmet ami köztetek volt...tényleg véget vetsz ennek?
*kipillant az ablakon, majd a telefonjára néz. Nincsen nem fogadott hívása. Felsóhajt szomorúan, nem tudja mit kellene tennie*
*a fiút nézi*
- tudod...nem mindig az helyes amit mondanak...vagy előírnak.. - *suttogja*
|
*szomorkásan pillant fia szemeibe*
- Natsu....nem modom, hogy öreg vagyok már, de nincs sok időm..ezt te is tudod, nincs min szépíteni...azt szeretném, ha nem lennél egyedül.. - *suttogja halkan* - és ....rossz látni...hogy aki - tudom mert megbizonyoshattam róla - szeretne majdnem annyira mint én..annak most töröd össze a szívét... én nem dönthetek helyetted ..ez a te életed...én azt akarom, hogy boldog legyél - *mosolyog rá fáradtan, de szeretetteljesen* - csak sajnálom szegényt..felébredt bennem az anyai ösztön...messziről látszok hogy senkije sincs...rajtad kívül..
*megrázza a fejét-* dehogynem ...nagyon szép vagy ez nem kérdés...csak...nem is tudom - *suttogja elgondolkodva* - én nem csak a külsőt nézem..
*oldalra dönti a fejét*
- Egyáltalán mi történt? mármint....nem hiszem hogy csak őgy egymásnak estetek minden előzmény nélkül....
|
[Későbbi] [7355-7336] [7335-7316] [7315-7296] [7295-7276] [7275-7256] [7255-7236] [7235-7216] [7215-7196] [7195-7176] [7175-7156] [7155-7136] [7135-7116] [7115-7096] [7095-7076] [7075-7056] [7055-7036] [7035-7016] [7015-6996] [6995-6976] [6975-6956] [6955-6936] [6935-6916] [6915-6896] [6895-6876] [6875-6856] [6855-6836] [6835-6816] [6815-6796] [6795-6776] [6775-6756] [6755-6736] [6735-6716] [6715-6696] [6695-6676] [6675-6656] [6655-6636] [6635-6616] [6615-6596] [6595-6576] [6575-6556] [6555-6536] [6535-6516] [6515-6496] [6495-6476] [6475-6456] [6455-6436] [6435-6416] [6415-6396] [Korábbi]
|