[Későbbi] [747-728] [727-708] [707-688] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
- Mmm.. - *fáradtan fordítja Vincent felé a fejét, szemei alig nyílnak ki, olyan fáradt. Amint a fény megvilágítja a testvérét, és meghallja, amit az mond, szemei tágra nyílnak, és lassan távolodva a fiútól az ágyon rázza a fejét* - Mi.....? Ez..... egy álom,.... u..gye? .. - *nem-et int a fejével* - Vin..cent... - *végignéz a fiún és többet nem is képes mondani*
|
*elmosolyodik picit és odabújik hozzá* - akkor jó...igazad van....nem hagyjuk...nem fogom hagyni hogy elvigyenek - *mosolyog és a fiúhoz bújik, lehunyja a szemét.* - álmos vagyok - *suttogja hiszen közben be is esteledett, lehunyja a szemét, közben öleli a fiút. Bár bátyja nem hagyja sokszor szeret nagyon vele aludni. MIkor már bátyja is elaludt abban a hitben hogy öccse már alszik mélyen kinyitja a szemét. Egy ideig nézi a fiút majd nyom egy puszit az ajkaira* nem hagyom, hogy elvegyen tőlem...*suttogja majd felkel és egy ollót vesz a kezébe majd halkan kimegy a szobából. Jóval később jön csak vissza...kint éppen nagyban tombol a vihar. Az ágyhoz lépked a tesója mellé, halkan, kissé remegő hangon szól hozzá* Gil...Gil..*suttogja* ugye....szeretsz? ...ugye akkor is szereni fogsz...ha rossz dolgot csinálok....de ...csak azért hogy veled lehessek...*suttogja , s ekkor egy villámlás fénye meg is vilgítja pontosan Vincentet. Ruhája, arca és haja csupa vér, kezében meg az olló, amit egy laza mozdulattal dob a földre. A vörös folyadék a szőnyegre folyik*
- megöltem....anyut...*suttogja az ollót nézve elmerengve*
|
*csendben mered előre, haja a szemébe ló, úgy öleli szó nélkül Vincentet és simogatja a hátát* - Nem hagylak itt... - *suttog nyugtatóan*
|
*mikor a szobába érnek sírva öleli át a fiú nyakát és szorítja erősen, nem akarja elengedni* niisan...ne menj el...kérlek ne menj el...*nyöszörgi zokogva*
ne hagyj itt...könyörgöm...*kérleli sírva, de ekkor bejön az apjuk, látva a helyzetet szomorúan könyveli el, hogy nem kell megmagyarázni* sajnálom ...*motyogja* Gilbert...pakolj össze kérlek...*mondja, majd kimegy*
|
*csakdöbbenten áll a lépcsőn, üresen maga elé nézve, majd némán megfogja Vincent kezét, az ölébe veszi a fiút és észrevétlenül a szobájukba viszi. Az ágyra teszi és szomorúan néz rá* - Értem.... - *mondja halkan válaszként és átöleli a testvérét*
|
*a tesója után néz, sóhajt picit, majd leveszi a ruhát, majd elindul kifelé a tesójával miután gyorsan felöltözött. Szüleik éppen ekkor érnek vissza, s ahogy a két fiú lemennek a lépcsőn éppen hallhatják ahogy a szüleik veszekednek. Vincent megáll és a fiút is visszahúzza, hogy hallgatózhasson*
- nem érdekel...akkor is magammal viszem gilt...ő engem illet...- kiabálja anyjuk az apjuknak, mire Vincent mergemeg és a tesója ruhájába kapaszkodik. Az apja nyugalmat erőltet a hangjába* - tudod hogy mennyire ragaszkodnak egymáshoz...ha elmész...hát a te dolgod...fáj, hogy elárultál...tönkre teszel...ezt te is tudod...de azt nem hagyom hogy a fiúkkal is ezt tedd...*mondja az apjuk komolyan, mire az anyjuk hisztérikusan felnevet* - méghogy a fiúk...csak az a szőke kis szörnyeteg akaszkodik mindig Gilbertre..és ezt te is tudod...jobb lesz neki nélküle majd meglátod...holnao elviszem Gilbertet...erről, nem nyitok vitát - *zárja le az anyjuk a veszekedést, mire az apjuk csak hallgat, majd elmegy ő is, vincent pedig térdre rogy és a tesója ruháját fogja görcsösen* niisan..*nyöszörgi* nem ....nem mehetsz el...nem,...
|
*pislog, aztán a fejét ingatva megborzolja Vincent haját. Tudja ám, hogy valami nagyon nincs rendben, nem szereti, ha a testvére eltitkol valami lényegeset* - Rendben ..akkor menjünk is.. eleget voltunk itt. Öltözz vissza - *mondja továbbra is szigorúan és kimegy a gardróbból*
|
*elpillant* - szeretlek annyira, hogy nem fogom tönkretenni azzal a gyerekkorod, hogy elmondom mire fel ez a hangnem ,...*mondja komolyan, majd megint édesebben mosolyog és nyom egy puszit az arcára* - de ne nézz ilyen szigorúan rám niisan..még megijedek - *nevetve fogja meg a kezét és bújik oda hozzá*
|
*kerek szemekkel bámul az öccsére* - Mit mondtál..? R...ribanc? Ehm.. ezt meg hogy érted? - *csepp..csepp...csepp* - Na de Vincent... állj le. Ne beszélj így - *mondja neki kissé komorabban, idősebb testvér-stílusban*
|
*elpillant erre picit, nem szól egy ideig semmit, szemei most hidegek, ijesztőbbek* anyánk csak egy ribanc...*morogja dühösebben, majd ismét elmosolyodik, közelebb lép, karját bátyja nyakába akasztja* miért lenne túlzás? ha anya felveheti akkor én is...itt nincs olyan amit ő megtehet és én nem...
|
- Eeeh... - *remegő szemmel néz a testvérére* - Izé.. Vincent.. Nem túlzás ez kicsit ? ^^" - *végignéz a fiún, aki most teljesen olyan, mint egy lány* - Különbenis.. szerintet anya nem szép? Vagy miért vagy ennyire tiszteletlen, amikor róla beszélsz? - *felvonja a szemöldökét és a puha sálakat nézegeti közben*
|
*elvigyorodik gonoszan, hogy ennyire egyszerű manipulálni . Boldogan szökdécsel a fiú után, majd mikor meglátja a sok sok ruhát csak pislog, nagyra nyílik a szeme* aztaaa *az anyja egyik ruhájához lép, azt nézegeti, majd míg gil valami mást szemlél felveszi azt a ruhát, ami kicsit nagy rá, majd egy legyezőt is szerez és nevetve lép Gilhez* nézd Giil szebb vagyok mint anyu...*nevetgél. Vincent sosem jött ki túl jól az anyjával. Apja a végtelenségig elkényesztette Vincentet, s míg az anyja szigorúbb lett volna Vincent mindig visszafeleselt, sosem tette amit az anyja akart. Apja pedig a fiú mellé állt. Ez az ellenszenv anyaj részéről egészen addig volt egy oldalú, amíg egyszer Vincent egy óvatlan pillanatban rajta nem kapta az anyját egy szeretőjével. A kulcslyukon át látta csak a dolgot, s anyja nem is tudta meg soha, hogyVincent ismeri a titkát. Azóta Vincent ki nem mondott ám de tettekben szépen apránként adagolt gyűlölettel viszonyult anyjához, s bár ezt senkinek, még Gilnek sem mondta el mindenki érezhette az egyre romló feszültséget kettőjük között*
|
*nyel és az öccse szemeibe néz, aztán bólint* - Jólvan.. maradhatunk még.. egy kicsit - *mondja a végét halkabban. Arrébbsétál és a polcokat nézegeti. Az egyik sarokban talál egy ajtót is, ami egy külön gardrób szobába vezet, ami fele akkora, mint a szoba és tele van különféle ruhákkal, cipőkkel, sálakkal és hasonlókkal* - Wáo.. - *pislog, ahogy felkapcsolja bent a lámpát*
|
*elpillant, ajkai gonosz mosolyra húzódnak* Gil...*közelebb lép* megkértél..hogy ne mondjam el senkinek..hogy mennyire félsz a macskáktól...én megtettem...de...néha...olyan nehéz...*kuncog kicsit és a fiúra néz gonoszabb mosollyal és a nyakába akasztja a kezeit* attól félek el fogom egyszer szólni magam~ pedig...el tudod képzelni..mennyire kellemetlen lenne
|
- Igen...? - *felnyitja félig a szemeit és az öccse kezét nézi* - De.. - *gyorsan elhúzódik, odébblép párat és szembefordul vele* - Ez nem jó játék, hagyjuk abba.. Gyere mennünk kell, biztos keresnek, amiért nem mentünk órára! - *siet az ajtó felé az ingjét összehúzva*
|
*kuncog erre és közben hideg ujjaival benyúl a fiú felsője alá, úgy simítja meg a mellkasát*
- tudod...egy idő után...nagyon jó érzés lesz - *vigyorog nagyban, hiszen kicsi Vincent azért persze nem olyan ártatlan mint azt a bátyja előtt mutatja*
|
*kicsit elengedi magát a bizsergés miatt, és az ágysarkából kiálló fa oszlopba kapaszkodik* - Deh.... mégis mi ennek a játéknak a lényege Vincent..?
|
*a fiú füléhez hajol* - nyugi niisan...csak játszunk...tudod - *vigyorog ördögien bár ezt a fiú nem láthajtja, közben a fülébe harap finoman*
|
*halkan sóhajt a nyakát kicsit hátrébb döntve* - Ne csináld... mit tervezel?!...
|
*kuncog és lassan megnyalintja a nyakát megint most a füléhez közelebb, közben megsimítja a bátyja mellkasát* - ne siess már annyira niisaan~
|
[Későbbi] [747-728] [727-708] [707-688] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Új bejegyzés
Frissítés
