[228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
*Elpirulva észleli hogy Kira nem hazudik, mert érzi lábához nyomódni a sensei szervét. Itt már tényleg megelégelte a dolgot, szóval leengedte a lábát, majd hirtelen fel, így erősen beletértelt Kira gyenge pontjába~ Csak egy pillanatra engedte el a férfi a kezét, de az már elég is volt hogy egy ügyes mozdulattal kimászzon alóla.* -Chö! hülye perverz! *Nyujtotta ki a nyelvét, és gyorsan kisietett a szobából.* -Valahogy csak haza tudok menni.. *Motyogott miközben sietősen lépkedett a folyosón. Aztán észrevette hogy valami hiányzik.. a táskáját a szobában felejtette. Az már biztos hogy nem fog visszamenni érte x'D*
|
*végignyal a száján, majd a fiú arcába harap* - annyira édes vagy ...*suttog a fülébe* azt jobb ha tudod hogy nálam a sírás nem segít...inkább...felizgat *suttog a fülébe és közben a fiú érezheti ahoyg Kira hozzásimul, hogy lennt bizony már kezd keményedni *
|
*Tehetetlenül vergődik alatta, majd könnyes szemekkel néz fel Kirára dacosan.* -Cs..csak szeretnéd.. nem fogok a kedvedben járni! *Vigyorodik el, de egy kicsit sincs helyén az előadása, hisz remegő- elcsukló hanggal, és könnyes szemekkel nehéz őt komolyan venni. Bár a kezei fogságban vannak, lábaival azért vadul rugdosódik, és ide oda ficánkol Kira alatt.*
|
*gonoszan vigyorog, közben nem ereszti a fiút, közelsimul hozzá, testüt teljesen összeér, közen másik kezével, amivel nem a fiút fogja le a mellkasát kezdi simogatni majd a hasát, végül a combjába markol*
- hm...ez sokkal jobban tetszik mint mikor nagyfejűzöl *suttog a fülébe* látod? valójában mégscsak ilyen kis szende vagy...*kuncog*
|
-Neh.. *Nyögte halkan, Kira karját szorongatva. Ahogy várható volt semmi ereje sincs vele szemben. Megijed attól amit Kira mond, most értette csak meg hogy mi is a férfi célja. Amint maga alatt érezte az ágyat, csak még jobban beijedt.* -Ne, ne, k-kérlek, nem akar-! *Nyüszögte ijedten, de Kira elhalgattatta csókjával. Halványan belepirult Kira heves csókjába, de fejét ide oda mozgatta, igyekezett megszakítani a csókot.*
|
*vigyorog nagyban és megdörzsöli kicsit a fiúnak, közben olyan közel hajol hozzá, hoyg ajkaik össze érjenek*
- ezt bizony rosszul tudod kicsim...mindjárt be is mutatom, hogy mennyire tudnak.. - *vigyorog perverzen éd eldönti a fiút az ágyon fölé hajol és megcsókolja hevesen*
|
-M-mi!?.. *Kezdett volna bele sértődötten, de miután ajkain érezte Kira ujját, inkább elhalgatott. Meglepődött azon amit Kira mondott.* -De.. úgy értem, fiúk is csókolózhatnak.. de nem tudnak sze.. sze-szexelni, nem?.. *Nyüszögi egész halkan zavaran pislogva másfelé, hisz nem úgy tervezte hogy ezt pont egy perverz tanárral fogja megvitatni. Halkan felnyőg a sensei érintésére, és mindkét kezével Kira karját fogta meg, remélve hogy így meg tudja majd állítani.*
|
*közelebb hajol az ajkaihoz és megsimogatja egy ujjával azokat* - de édes vagy..még ezt sem tudod..*kuncog* - nem csak egy fiú és egy lány csinálhatja - *suttog a fülébe és közben megsimítja a fiú melkasát, majd megint megmarkolja őt lent*
|
*Most még az sem tűnt fel neki, merre van Kira keze, annyira lekötötte a fura élőlény. Gyorsan elengedi Kirát, mikor a nyuszi ismét rámorog, aztán csak csöndesen figyeli ahogy Kira a szekrénybe zárja a kis teremtményt. Gyorsan arrébb is ül az ágyon, nem akar a sensei közelében lenni, mert akkor megint nem tud majd elszökni.* -Ne-nem szükséges, tényleg.. nem kell oktatni, tudom hogy csinálja.. egy fiú.. meg egy lány.. *Beszél egyre halkabban, a végét már csak elmotyogja kissé elpirulva.*
|
*nagyban vigyorog ahogy hozzásimul a fiú, ki is használja az alkalmat és kezét a fiú derekáról a fenekére csúztatja* hm...nyugii ..ő nem bánt *kuncog, és a fiú arcába harap picit, közben a nyúl ezt nem nézi jó szemmel. Tappancsát Kira oldalának támaszja, majd az ölébe ugrik és fenyegetően morog az előrre lévő Ichire. Mikor azt mondja aranyos oldalra dönti a fejét, nagy szemekkel néz fel rá. Kira sóhajt, megfogja a nyulat majd bedobja a szekrénybe és rázárja az ajtót* ...nem könnyű vele..nem szereti az idegeneket...kis féltékeny.. - *morogja* - naaaa - *visszaül mellé* - elmagyarázom neked szívesen hoyg csináltam...deeee mi lenne ha előtte ...mondjuk egy másik témakör gyakorlati oktatásával folytatnánk? *vigyorog perverzen*
|
-Akkor inkább visszamegyek.. *Morog miközben már szállna is le Kiráról, de ekkor hall valamit mocorogni maga mögött. Félénken pislog hátra, de mikor a hátán érzi az ismeretlen élőlényt, aki ráadásul meg is harapja majdhogynem szívinkfartust kap. Ijedten öleli át szorosan Kira nyakát, és teljesen hozzá bújik.* -Vedd le rólam, vedd le! *Nyüszögte könnyes szemekkel, szegény tényleg nagyon megijedt x'D Összeszoritott szemeit lassan nyitogatja mikor érzi hogy már nincs a hátán semmilyen élőlény. Meglepetten pislog a szárnyas nyúlra, és egyszerűen nem érti amit lát.* -Ez meg.. *Motyog meglepetten, de Kira választ ad a még fel nem tett kérdésre.* -E-egy.. doromboló.. szárnyas.. kövér nyúl?! Hihetetlen.. *Motyogja meglepetten.* -Egész aranyos.. *Mondja még halkabban, de azért még fél tőle~*
|
*kuncog erre és közelebb húzza magához, ujját az ajkainak nyomja* de én meg nem azért hoztalak ide, hogy aludj *vigyorog perverzen, majd ekkor ...hirtelen a sötétből egy nyúl veti magát Ichi hátára és konkrétan morogni kezd aztán beleharap a fiúba. Kira meg hesegetni kezdi a nyulat, akinek mellesleg egészen pici kis szárnyan vannak a hátán és mikor repül mindene lelóg, látszik hogy alig bírják el a kis szárnyacskák a kövér nyulat. Kira érzi hoyg ennél a pontnál magyarázattal tartozik xD* - ne ijedj meg...szimpla genetikai mutáció... - *motyogja* az egyik első kísérletemből való...megtartottam...*a nyúl szerű valamki leszáll Kira mellé és doromboló hangot adva az oldalának dörgölőzik*
|
-Fogja be.. *Morogja halkan, természetesen ő sem büszke arra hogy inkább egy perverz tanárral tölti az estét, mintsem egyedül a sötétben. Unottan legeltette végig tekintetét a háború dúlta szobán, nem mondhatni hogy meglepődött.* -Jellemző. *Mondta magának halkan gúnyos mosollyal. Amint meglátta hogy csak egy ágy van, kicsit lelassított, meg sem akarta közelíteni az ágyat de Kira máris az ölébe húzta őt.* -Se-semmihez.. Azért jöttem hogy aludjak.. persze nem a maga ágyában, inkább elalszom a földön! *Bólogatott meggyőzően* -Majd meghálálom valahogy.. *Mormogta, és csak remélni tudta hogy nem kér tőle Kira semmi megalázót.*
|
*csak vigyorog mikkor mellé kerül a fiő, hiszen pontosan tudta, hogy nem fog egyedül elmenni. Lepillant a fiúra vigyorogva*
- hmm a kis bátor tintanyúl - *vihog majd bemegy egy szobába, ahol ő lakik. A szoba persze olyan mint amiben háború zajlott le . Minden szerte széjjel, /nem csak whisky-s üvegek..mint a dalban XD/ sok sok papír, sok sok könyv meg pár ruha. Kira nem igen szégyenkezik miatt. Bemegy, lezuttyan az ágyra, persze közben az ölébe húzza a fiút, végignéz rajta* - hm...mihez lenne kedved? - *suttog a fülébe erotikus hangon*
|
-N-ne vicceljen! Még hogy szörnyek! *Morog vissza, és ismét tesz pár lépést.* ~Bár.. hallottam néhány pletykát erről az iskoláról.. d-de.. ez hülyeség, nem lehet igaz..~ *Győzködi magát, de mikor az egyik ablak hirtelen becsapódott -valószínüleg a huzat miatt- úgy megijedt hogy rögtön sarkon fordult, és gyors léptekkel beérte Kirát. Nem mondott semmit, csak szorosan a férfi mellett lépkedett és nézett maga elé.*
|
*vigyorog nagyban és belecsókol a nyakába*
- igen...mondtam..engem nem versz át...*összeborzolja a haját, aztán sunyi vigyorrall vállat von*
- ahogy gondolod akkor maradj itt..vigyázz hogy a pokok és a szörnyek fel ne faljanak - *vigyorog hülyén és lassaaaan elindul a szobája feléé*
|
*Halkan nyüszög és megborzong az ismeretlen érzésre. Lábait amennyire csak tudja, összezárja.* -Ne.. *Motyogja halkan.* -Francba.. szóvál átlátott rajtam, hm? *Sóhajtott csalódottan. Meglepetten észlelte, hogy míg ők itt szórakoztak, az épület lassan teljesen kiürült, és a lámpák is lekapcsolódtak.* -De.. haza kell mennem, különben a bátyám.. *Motyog magának halkan.* -hah! Mégis ki az az épeszű, aki magánál aludna?! Egyértelmű, hogy inkább maradok a sötétben! *Mondta magabiztosan, és elindult a sötét folyosón egyedül, de néhány lépés után megtorpant. Az épület folyosója elég sötét, és azért Ichi sem egy bátor fiúcska. Lassan visszapillantott, hogy Kira ott áll e még, vagy már teljesen magára maradt a sötétben..*
|
*vigyorog gonoszan és megdörszöli lent kicsit a fiúnak, közben az arcába harap*
- hm hm...tudod...elég késő van...gondolom sokat vártál óráid után, hogy véletlenül se találkozz velem szünetekben ...cseles ötlet csakhogy...saaajnos ezt az iskolát...hamarabb zárják mint a többit * hajol a fiú füléhez , majd hirtelen valóban az iskolában lekapcsolódnak a villanyok, csak haloványan sütnek be a nap utolsó sugarai*
- záróra...innen nem jutsz ki *suttog a fülébe* és ha nem akarsz egyedül a korom sötétben aludni akkor jössz velem a szobámba *vigyorog rá ördögien* na? hogy döntessz ?
|
-Hmpf.. na persze.. *Morogja, miközben ellenséges tekintetével bombázza Kirát.* -Ha nem veszi el az ujjait a számtól, leharapom! *Mondta mérgesen.* -Cs.. csak vicceltem.. persze hogy tudom.. *Mormogja, bár csak azért mondja hogy Kira ne nézze őt le. Aztán hirtelen halkan felnyőg, mikor megérzi hol jár Kira keze.* -N-ne! Engedjen el, még lesz egy órám!.. *Nyüszögte, persze ez is csak hazugság volt.*
|
*kuncog* - igen? ...ne aggódj...hamar betömöm majd *simít végig a fiú ajkain gonosz, perverz vigyorral* - annyira édes vagy hogy még azt sem tudod miről beszélek *kuncog, majd lenyúl, megmarkolja lent a fiút*
- majd meglátod - *vigyorog, közben lassan megnyalintja a fiú ajkait*
|
[228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
|