Új bejegyzés Frissítés

2012.02.22. 00:54 Akai

*Nagyot sóhajt, majd As után néz, aki kiment a konyhába. Leül a kanapéra és fölveszi a telefont.* Mit akarsz? *szól bele halkan.*  *Fekszik az ágyon és várja vissza a fiút.*  *Lehajtja a fejét. Nem tudja, mit kéne tennie.* Talán igazad van...     *Kipihenten lépked ki a szobából és végigsétál a szobán.* Reggelt... *motyogja, mikor meglátja a fiút.*  É-értem... *motyogja és lehajtja a fejét zavartan.* Huhh... nem lesz egyszerű...

2012.02.22. 00:46 Anoniime

*megcsóválja a fejét* - Hm...de ez így nem jó..enned kell mert nagyon le fogsz gyengülni...na..gyerünk mondd mi az amit szeretnél..megcsinálok neked bármit csak egyél... - *a telefonra csak sóhajt* - szerintem...beszélj vele..addig én majd főzöm - *mosolyog ré picit*                              *nem adja föl bár kissé elkeseredik hogy még így sem akar beszélni vele. Mégegyszer hívja*                          *sóhajt és beletúr vörös hajába* - akkor...meg..gyerünk ne tökölj...keress egy csajt, vedd el csinálj neki gyereket had örüljön anyud... - *mondja halkabban, kissé bánatosan, de ezt igyekszik nem mutatni. Amikor ott voltak jól érezte magát..és volt idő mikor szerette volna elhinni ezt az egészet...hogy igaz nem cska hazugság*                        *ő már korán felébredt és most egy csésze kávéval próbálja kompenzálni hogy szinte semmit nem aludt*                          - ööhm...tudod nekem alkalmam nem volt megszámolni hisz nem vagyok minddel tisztában őt meg nem érdekli úgyhogy... - *kínos mosoly*

2012.02.22. 00:32 Akai

Izé... nem vagyok éhes... *suttogja, hisz már jó ideje nagyon nincs étvágya és attól is rosszul van, ha az ételre kell néznie.* Csak fájdalomcsillapítót kell szednem...  *sóhajt. Észreveszi, hogy csörög a telefonja. Már épp venné föl mikor meglátja, hogy Fagel az és inkább kinyomja.*  *Bólint* Rendben... imádlak... *mosolyog nagyon kis cukin és visszadől az ágyba.*  *Halkan sóhajt.* Arra törekszek... boldoggá akarom tenni és azt akarom, hogy minden napja tökéletes legyen... ez minden vágyam... *Kirára néz.*    *Másnap dél körül kezd el ébredezni.*  Mennyire... sok? *kérdezi halkan és kissé fél is a helyzettől, meg attól is, hogy akkor valószínűleg majd vele fog lefeküdni a  fiú megint.*

2012.02.22. 00:24 Anoniime

*odabújik hozzá* - jó akkor most mondd mit szeretnél enni? inni? és...milyen gyógyszereket kell szedned ...és ha nem kell akkor miért nem? mindenképp szedj valamit hogy meggyógyulj..-                                 *sóhajt és megcsókolja* - csak egy telefon aztán veled leszek egész nap - *suttogja majd kimegy, felhívja Kaijit*                          *szomorúan nézi a cipőjét*  - Tudom nem érint és..nem is érdekel..de...tudod én nagyon korán elveszítettem a szüleimet...sosem volt senkim..sosem voltak...ilyen estéim - *néz a ház felé* - sosem...volt senki aki megpróbálta egyengetni előttem az utat...mindig egyedül voltam...nem panaszkodni akarok...csak azt mondom...hogy neked itt van az anyád..aki számít rád..és akit boldoggá tudnál tenni...szerintem tartozol neki annyival hogy megpróbálod boldoggá tenni... -                       *olyan kényelmetlen a kanapé, hogy pár óra forgolódás után inkább a földet választja, ott el is alszik rögtön*                         *elmosolyodik, puszit nyom a szájára* - nos...először szerintem le kellene valahogy koptatnod a sok szeretőjét...illetve..szeretőmet.. - *sóhajt* - nem nagyon szeretnék..más mellett ébredni...

2012.02.22. 00:11 Akai

*Sóhajt és rámosolyog* Köszönöm... kedves vagy... *mosolyog édin és átöleli.*  *Megcsókolja gyengéden.* Nem... nincs okod akkor sem bocsánatot kérni... annak is örülök, hogy velem vagy... nem kell mentegetőznöd...  *Elköszön mosolyogva az anyjától, és nagy nehezen hajlandó elvállni tőle. Mindig fél, hogy talán utoljára látja, de próbál nem erre gondolni. Mikor kiérnek, Kirára pillant.* Barátnőt? Ugyan... ne hülyíts... nem szeretem a lányokat... anya meg akármennyire akarom is, bármelyik nap meghalhat... esélye sincs arra, hogy az esetleges unokája születését megélje... *suttogja, de ez látszik, hogy nagyon fáj neki.*   *Ő hamar elalszik és édesen szuszog a pihe-puha ágyikóban.*  Tudom... nem könnyű vele és félelmetes is, de... remélem sikerülni fog... *mosolyog.*

2012.02.21. 23:59 Anoniime

*bólogat hevesen*  - dehogynem kell....ne hülyéskedj már...most aztán tényleg minden okom megvan rá..érzveim vannak ne ellenkezz - *mosolyog*                                *megrázza a fejét* - ne köszönd.....bocsáss meg - *suttogja lehajtott fejjel, hiszen tényleg nagyon bántja ez az egész helyzet*                            *elröppen hamar az idő és elég késő van. Az anyja feláll, megöleli Natsut, hisz mindig ilyenkor szokott elmenni, mikor ő már készülődik a lefekvéshez, majd odamegy Kirához* - nagyon köszönöm hogy a fiammal vagy..tudom néha kicsit nehéz természetű - -*nevet Natsura* - de nagyon jó ember..én tudom - *szelíd, szeretetteljes mosoly* - kérlek vigyázz rá és szeresd nagyon...olyan bodog lennék...ha...tudnám hogy van neki valakije és nem lesz majd egyedül - *suttogja és megöleli Kirát, aki legszívesebben elsüllyedne* - megigérem...köszönöm a bizalmat - *suttogja majd elköszönnek és kimennek. AZ ajtóban nekisől a falnak és csak nézi a földet* - keresned kell magadnak egy igazi barátnőt...                *sóhajt. Persze nem remélte hogy majd hálás lesz a fiú csak várta. Leül a kanapéra majd elfekszik rajta. Persze kényelmetlen így helyezkedik mint a jégkorszakban Sid a lajhár..XD*                       *bólint picit és megsimogatja a fejét*  - nem lesz könnyű lerázni a szertőim..majd..elmagyarázni ezt a másik..énemnek-..

2012.02.21. 23:46 Akai

Nem kell körbeugrálnod... biztos neked is van egy csomó dolgod...  *Kipirul az arca.* Jó, de... üm... köszönöm... *suttogja nagyon halkan, elmosolyodik.*  *Megcsókolja Kirát, hisz hálás neki, hogy segít egy kis lelket önteni az anyjába még akkor is, ha mindenki pontosan tudja, hogy az is csoda, hogy még él.*  Jó... *vonja meg a vállát, majd becsukja a szemét. Nem igazán izgatja.*  Nem baj... majd kitalálok valamit... *mosolyog édesen Drozelre.*

2012.02.21. 23:37 Anoniime

*elmosolyodik, összeborzolja a haját*  - Persze....de csak ha elvihetlek meg majd érted mehetek -                                   *lehajtja a fejét*  - Dehogynem...hiszen....szeretjük egymást - *suttogja* - persze hogy foglalkozom veled.. -                             - Köszönöm kicsim - *nyom csókot fia fejére* - mindig reményt adsz ha itt jársz.. - *mosolyog fáradtan*   *Kira szomorúan nézi a jelenetet. Megérti hogy Natsunak milyen fontos az anyja és éppen ezért érzi szörnyen magát, amiért ost áverik és hitegetik. Eszébe jut azis hogy neki sosem voltak ott a szülei.*  - Talán...mégis meggondolhatnánk...azt a gyereket mostnanában.. - *suttogja, mire az anyja lelkesen elmosolyodik*  - Jahj az csodálatos lenne...de ugye elmondjátok majd amint ez kilátásban van..jahj olyan izgatott vagyok.. - *lelkendezik*                    *vállatvon* - mondjuk a földön...a kádban...vagy esetleg talán a kanapén - *vigyorog és a fiút nézi*                           *szomorkásan sóhajt*   - Uhm...tudod...nem hiszem hogy ez olyan egyszerű lesz,,,meg....ő nem az a hűséges fajta - *suttogja*

2012.02.21. 23:20 Akai

Köszönöm... *átöleli Ast.* Üm... viszont... ugye nem baj, ha... elmegyek Asuhoz? Még tartozik nekem minimum egy jó nagy pofonnal, amiért kiadtam őt az ellenségének...  *Viszonozza a csókot.* Ugyan... nem kell az érzéseimmel foglalkoznod... *mosolyog rá.* Már nagyfiú vagyok... túlélem... *simít a fiú hajába.*  Csak nem értenek ehez, anya... *puszit nyom az anyja arcára és átöleli.* Hamar meggyógyulsz majd... *suttogja, persze tudja, hogy ez nem igaz, de hinni akar ebben, hisz neki nincs senkije az anyján kívül.*  És te hol fogsz aludni? *nézi a fiút, bár láthatóan annyira nem izgatja, hisz rögtön befészkeli magát az ágyba.*  Annyi baj legyen... majd megbarátkozok azzal az éneddel is... nem lesz baj... *mosolyog*

2012.02.21. 23:11 Anoniime

*mosolyogva simogatja a fejét, majd csókolja meg lágyan*  - Tudom...hogy nehéz lehet...és én szeretnék mindent megtenni hogy megkönnyítsem a dolgod és hogy te is boldog legyél...és persze..hogy minél hamarabb meggyógyulj.. -                               *odahajol, megcsókolja* - annyira...szörnyen érzem magam ilyenkor - *hajtja le a fejét* - nem tudok....a szemedbe nézni.... -                          *próbál nem nézni senkire, főleg nem a fiú anyjára akit most mérhetetlenül sajnál. Hiszen...tudja hogy beteg, de ő azt is tudja, hogy amiben most bízik, aminek örül az csak hazukság* - ühm....nem tudom - *mosolyt erőltet az arcára* - amikor...összejön... -  *Natsu anyja mosolyog és megfogja a fia kezét* - tudom...sajnálom hogy ilyenekkel fárasztalak titeket...csak..tudod mit mondanak az orvosok... -                           *a fiút nézi, bólint picit, majd megrázza a fejét, megfogja a fiút és átteszi az ágyba* - tessék...csak hogy lásd nem vagyok szar... -                          *fejét a fiúhoz dörgöli*  - csak ugye...sosem lehet tudni mikor borul be az agyam  *suttogja szomorkásan*

2012.02.21. 23:01 Akai

Én... igyekszek... *suttogja halkan.* Veled akarok lenni, csak... még furcsa a helyzet, de... majd hozzászokok...  Jó... ha te ezt tartod a legjobbnak, tedd azt... *suttogja és kicsit rámosolyog.* Akkor menj csak, hívd föl...  Édes... mikor is akarsz gyerekeket? *vigyorog Kirára és megsimítja a fiú hasát.* Ne aggódj anya... rajta vagyunk az ügyön, hogy hamar legyenek édes kis unokáid... de ezt már megbeszéltük, még fiatal vagy... szóval nem kell annyira sietni...   Jó... akkor felőlem köthetünk békét... vagy fegyverszünetet... *nézi nyugodtan a fiút és ásít.* Most, hogy ezt így megbeszéltük... *elfordul a kanapén és becsukja a szemét.*  Ezer örömmel bármikor... *mosolyog és odabújik Drozelhez egy kicsit.*

2012.02.21. 22:52 Anoniime

*viszonozza a műmosolyt, megsmogatja az arcát* - nézd...Kaiji..én...semmire sem kényszerítelek - *suttogja* - csak...akkor maradj velem...ha neked is így jó... - *nyom puszit az arcára*                                **elpillant* - ne haragudj...csak...én...én ...tiztázni akarom ezt - *suttogja szomorkásan* - csak...gondoltam felhívom... -                         *pirulgat* - én... - *suttogja halkan, nagyon zavarban van. Az anyuka csak mosolyog zavartan* - én tudom drágám...csak...tudod azt is hogy...nem biztos hogy..meddig leszek én itt - *szomorkás mosoly* - úgy szeretném még megérni hogy...unokáim legyenek - *Kira közben azt se tudja hova süllyedjen zavarában és szégyenében*                            *sóhajt* - hát...ha akarod így is értelmezheted - *suttogja, rámosolyog picit*                           *rámosolyog, megcsókolja röviden*   - köszönöm hogy elvittél...tudod...sokat segítettél rajtam... -

2012.02.21. 22:36 Akai

*Mosolyt erőltet az arcára, majd gyengéden megcsókolja a fiút.* Bocsánat... csak... Fagel jutott az eszembe... *suttogja nagyon halkan.*  *Kicsit lelombozódik.* Miért? Tudod, hogy hol van? Mindjuk... gondolom... Asunál, hisz azt mondtad, ő edzi... hát... ha akarsz, beszélj vele...  Anya... mondtam, hogy még elég friss a kapcsolat... *mosolyog az anyjára és közben Kira parókájával játszik.*  Békét? Chh... miért kötnék veled békét? Akkor hagynál aludni? *nézi unottan a fiút.* Mert abban az esetben... benne vagyok...  Örülök, hogy eljöttél velem... *mosolyog rá és ő is elterül az ágyon a fiú mellett.*

2012.02.21. 22:29 Anoniime

*elengedi, hogy a szemébe nézhessen, de így azt is látja hogy milyen szomorú. Ő is elkomolyodik, megfogja a kezét* - Kaiji...én azt akarom hogy boldog legyél.. - *suttogja*                                 *felnevet jókedvűen. A fiúra mosolyog, de ismét Kaiji jut eszébe. Elpillant* - nem kellene...beszélnem vele? - *kérdi halkan*                           *mosolyog Kira is hiszen rég nem érezte magát ilyen jól. Még akkor is ha lánynak kell öltöznie. Natsuhoz is egyre közelebb érzi magát. fejét a vállára hajtja* - Köszönöm a meghívást - *mosolyog az anyukára, aki meghatottan néz a fiára* - és mondd...nem gondolkodtatok még...hogy esetlehg....tudod...mondjuk összeházasodtok? - *kira nagyot néz, hirelen úg ymeglepi ez hogy döbbenetében válaszolni sem tud*                            *elmosolyodik picit*  - Na...figyelj öcsi..nem lenne jobb békét kötni? - *kérdi halkabban, barátságosan nézve őt*                           *melönnyebbülten rogy az ágyra de felnevet* - hát....csak megcsináltuk - *mosolyog rá* - köszönöm - *suttogja*

2012.02.21. 22:18 Akai

*Az ő szemei is könnyesek, de ezt szerencsére As nem láthatja, ahogy ölelik egymást. Ő viszont nagyon szomorú és kétségbeesett. Úgy érzi, evvel végleg eldőlt, hogy közte és Fagel között már nem lesz semmi, míg él.*  Naa... *mosolyog és megdobja Fagelt finoman az egyik párnával.*  *Átöleli Kirát és a nyakába csókol. Az anyja nagyon örül az édes kislánynak és ezt többször meg is jegyzi. Natsu csak mosolyog erre. Hamarosan "barátnőjét" az ölébe húzza és úgy üldögélnek és beszélgetnek tovább.*  *Viszonozza a csókot, de csak azért, mert tudja, hogy ez csak elterelés. Utána a fiúra néz és bólint.*  *Hamarosan visszaindulnak és meg is érkeznek, visszaengedi a  fiút az ablakba, míg ő még lebeg egyhelyben, aztán mikor a fiú bemászik az ablakból, ő is leszáll és eltűnnek a szárnyai.*

2012.02.21. 22:10 Anoniime

*öllei, simogatja a fejét, néha csókokat nyom rá. Szemei még könnyesek picit, de most hihetetlenül boldog* - ez természetes - *suttogja*                              *kuncog, úgy tesz mint aki erősen gondolkodik * - háát nem is tudooom - *huncut mosoly*                             *Takeshi vigyorog és visszamegy vele. Eközben Kira elbeszélgetett az anyával és már nevetgélnek, cseverésznek jókedvűen. Kira rámosolyog Natsura mit sem sejtve, mikor visszaül mellé átöleli és hozzábújik*                          *odahajol, lassan megcsókolja, hogy elterelje a figyelmet, közben végez az ápolással. ELhajol* - tessék...mostmr renbe lesz... -                          *viszonozza a csókot lágyan , bár azért tart kicsit ettől még, hogy így lebegnek*

2012.02.21. 21:36 Akai

*A fiúhoz simul és fejét a fiú vállára hajtja.* Ne köszönd... én köszönök mindent... *suttogja nagyon halkan.*  Hmm... szeretem az epret... *suttogja és megnyalintja a saját ajkait.* Azért... így is megfelelek neked? *mosolyog rá édesen.*  Ott lesz... *suttogja halkan és lehajtja a fejét. Utána visszaindul a többiekhez.*  *Beharapja az alsó ajkát, mikor kiszedi belőle a golyót a fiú, hisz ez hihetetlenül nagy fájdalommal jár a részéről.*  Ne aggódj... *mosolyog édesen a fiúra, majd mivel annyira azért magasan vannak, hogy nem kell minden apróság miatt figyelnie, így a fiú ajkaihoz hajol és gyengéden megcsókolja.*

2012.02.21. 21:27 Anoniime

*szíve hevesen dobog, szorosan megöleli. Hihetetlenül boldog *  - én...én annyira köszönöm.. - *suttogja*                                  - hm...már csak eper kellene - *nevet fel aranyosan, közben simogatja a combját* - legalább is...azt mondják - *pirul el* - nem mintha,....tudnám...                         *bólint* - remek...akkor...legyen mondjuk holnap...küldd be hozzám..hozd magaddal dolgozni...nem érdekel hogy tudja e vagy nem...csak legyen ott..                              *sóhajt, leül mellé, majd odahajol, kiszedi belőle a golyót, aztán el is látja a sebét. Elég gyorsan változik a hangulata*                           *megrázza picit a fejét lassan*  - Uhm...nem baj...csak..szólj ha feljebb mennél...de...nehogy összeütközzünk egy repülővel...

2012.02.21. 21:04 Akai

*Mivel úgy gondolja, jobb ha közte és Fagel között már nem lesz semmi és hagyja, hogy együtt legyen inkább a tanítványával, így belemegy ebbe a helyzetbe* I-igen... *suttogja nagyon halkan.*  *Édes kis sóhajok szakadnak föl belőle és néha meg-megremeg a teste, de csak mert nagyon élvezi, amit a fiú csinál vele.*  Amikor akarod... persze... mikor anya nem látja... *suttogja lehajtott fejjel.*  *Felszisszen a vállába nyilaló fájdalomra és megfogja vérző testrészét.*  *Lejjebb ereszkedik.* Üm... bocsi... csak elkalandoztam... *motyogja.*

2012.02.21. 20:58 Anoniime

*megdöbben, megszorítja a fiú kezét* - komolyan? - *kérdi halkan*  - tényleg....velem maradsz? - *suttogja, el sem tudja hinni*                                 *mivel sem ő sem a fiú nem öltözött még fel könnyen hozzáfér. tejszínhabot nyom a fiú hasára, onnan kezdi el nyalogani lassan*                           *vigyorog kajánul* - igen? biztos? és mikor ha szabad érdklődnöm? -                               *belelő a fiú vállába*  - ezt a számért ...és sak hogy tudd...legközelebb én se hagyom ennyiben hanem a torkodon nyomom le...cukorfalat - *gunyoros mosoly*                         *ő rögtön feszültebb kezd lenni, de igyekszik tartani magát, meg ugye a szemeit is* - uhm....izé...Nou..mintha...fenntebb lennénk nem?

[Későbbi] [6395-6376] [6375-6356] [6355-6336] [6335-6316] [6315-6296] [6295-6276] [6275-6256] [6255-6236] [6235-6216] [6215-6196] [6195-6176] [6175-6156] [6155-6136] [6135-6116] [6115-6096] [6095-6076] [6075-6056] [6055-6036] [6035-6016] [6015-5996] [5995-5976] [5975-5956] [5955-5936] [5935-5916] [5915-5896] [5895-5876] [5875-5856] [5855-5836] [5835-5816] [5815-5796] [5795-5776] [5775-5756] [5755-5736] [5735-5716] [5715-5696] [5695-5676] [5675-5656] [5655-5636] [5635-5616] [5615-5596] [5595-5576] [5575-5556] [5555-5536] [5535-5516] [5515-5496] [5495-5476] [5475-5456] [5455-5436] [Korábbi]