[Későbbi] [6395-6376] [6375-6356] [6355-6336] [6335-6316] [6315-6296] [6295-6276] [6275-6256] [6255-6236] [6235-6216] [6215-6196] [6195-6176] [6175-6156] [6155-6136] [6135-6116] [6115-6096] [6095-6076] [6075-6056] [6055-6036] [6035-6016] [6015-5996] [5995-5976] [5975-5956] [5955-5936] [5935-5916] [5915-5896] [5895-5876] [5875-5856] [5855-5836] [5835-5816] [5815-5796] [5795-5776] [5775-5756] [5755-5736] [5735-5716] [5715-5696] [5695-5676] [5675-5656] [5655-5636] [5635-5616] [5615-5596] [5595-5576] [5575-5556] [5555-5536] [5535-5516] [5515-5496] [5495-5476] [5475-5456] [5455-5436] [Korábbi]
- óóóó az mááás - *bólogat* - hááát ...akkor inkább hozzuk rendbe....na? - *mosolyog rá*
*viszonozza a csókot* - hm...mondjuk kíváncsi lennék egy kis drámára - *kuncog gonoszan* - mikor beszéled ezt meg vele? - *kérdi* - nézhetem? -
|
Az egy japán katana, amit generációkon keresztül őrzött a családom... *mosolyog Gunzira.*
Rosszkor jött... mondtam neki, hogy elfoglalt vagyok még pár órára... *sóhajtja és megsimítja Asu mellkasát.* Nem várhatja el, hogy innentől körülötte forogjon a világ...
|
*a fiú kardja történetesen az ágy mellett van úgyhogy felveszi, szemügyre veszi* - hááát nem tartom a legjobb fegyvernek...nem akarsz egy másikat? tudok egy remek boltot - *mosolyog*
*kuncog és megnyalintja a fiú arcát, majd az ajtó felé pillant. Kuncog gonoszan*
- nem is mész utána? én úgy láttam hogy eléggé felzaklattad... - *vigyorog*
|
Ühmm... hát... van egy kardom... *motyogja halkan és édesen mosolyog a fiúra.*
*Belecsókol Asu nyakába. Nagyon jól érzi most magát a fiúval, akkor is, ha tudja, hogy Dia kint várakozik, vagy akár már el is rohanhatott valahova.* Igaz... még nekem is bejössz... pedig többnyire fiúk terén nagyon válogatós vagyok...
|
- ahaaaa hát...a lőfegyverek sosem voltak az erősségeim - *motyogja tarkóját vakargatva*
- Úgyhogy inkább ne azt...és..van már fegyvered? mármint...sajátod? -
*morog* - én mindenkinek az esete vagyok - *morgolódik, közben hozzásimul, majd DIára néz. Akaratlanul is elvigyorodik gonoszan* - Ch...a kis tündérkéd is befutott... -
*Dia a folyosón ül, a lábait öleli. Könnyezik. Nem hitte volna, hogy ilyen fogadtatásban lesz része. Nem erre számított. Nagyon rosszul érintette. Lehajtja a fejét, az ajtóra néz*
~ ennyit se érek neki, hogy kijjöjön hozzám ezek után? ~
|
Hát... legutóbb pisztolyt kellett volna összeszerelnem... még mielőtt nekünk kellett összemérnünk, mit tudunk...
Hűséges? A csípőjén valakinek a telefonszáma is ott van... *nevet kicsit.* Hármasban is élvezte velünk, úgy tűnt... nem lehet, hogy csak te nem vagy az esete? *csókolja meg a fiút, majd Diára pillant. Sóhajt, mikor kisiet a fiú, de vissza is pillant már Asura.* Bepróbálkozhatnál nála talán újra, ha érdekel téged...
|
- öööö hát... - *vakarja a tarkóját*
- uhm Asuval mit vettetek? -

*felhevülten csókolja a fiút. A kérdés elég váratlanul éri. Pislog*
- Uhm....már próbálkoztam vele...de...nem ment..nekem nem adta oda magát... - *monndja halkabban* - mert hogy hűséges.. -
*Dia mivel nem kap választ hívni is próbálja de nem veszi fel. Így benyit pár szobába. Aztán abba is ahol a mesztelen Izaya van Asuval. Először csak pislog aztán elpillant* - Ó...látom még...dolgozol... - *mondja gúnyosan, fájdalmas mosollyal aztán kimegy. bevágja az ajtót és a falhoz vágja mobilját.*
~ minek jöttem én ide?....~ *leül a fal mentén*
|
Köszönöm... *csókolja meg gyengéden a fiút és átöleli.* És? Mit tanítassz nekem?
*Tovább csókolgatja és a hajába túr kicsit.* Asu... már akartam kérdezni, de... avval a kis kölyökkel... több van köztetek mint edző és tanítvány viszony? *kérdezi halkan.*
|
*pislog és megöleli*
- S..semmiség..nos nem tudom, hoyg tudok -e majd olyan jó tanár lenni mint amilyen Asu..de majd igyekezni fogok ^^

*ráfekszik, viszonozza a csókot hevesen, közben simogatja a fiú lábát. Az épület elé pedig Dia érkezik meg, aki be is megy. Izayát kezdi keresni. Küld is egy smst*
|
*Elvörösödik.* Ne is mondd... Ha Fagel meglátja, azonnal megfog engem ölni... nem tudnád lekaparni rólam a karmaiddal? *kérdezi hirtelen.*
*Megcsókolja párszor Asut.* Ugyan... te idegeskedsz minden apróságon... vedd könnyedén az életet, mint én... úgy tűnik, neked is lenne mit tanulnod tőlem... *nyújtja ki pimaszan a nyelvét.*
|
*megsimítja a fiú csípőjét*
- és...szeretnéd ha én is ideírnám a számom? - *kuncog*

*felsóhajt* - rátok megy rá az egészségem ti pokolfajzatok - *morogja közben persze vigyorog*
|
Persze... *mosolyog rá és lábujjhegyre áll, majd belesimít a fiú hajába és nyom pár puszit az arcára.*
Ugyan... senki sem fogja megtudni... *nyalintja meg a fiú arcát.* Túl sokat aggódsz... ha így folytatod, teljesen rá fog menni az egészséged...
|
*elmosolyodik*
- azért...beszélünk akkor majd még...nem? - *kérdi halkabban haját csavargatva enyhe zavarában*

*fáradtan sóhajt és visszateszi a jeget a fejére* - a konferencia egy harmadán azt bizonygattam hogy semmi közöm az ügyhöz...tudod hogy mennyire komolyan veszik ezt...nem szeretném, hogy ha a japán-svéd maffia kapcsolata szenvedné ezt meg ...
|
*Rámosolyog.* Nem probléma... *nyom puszit az arcára.*
Hmm... ha azt mondom igen, nagyon nagy lecseszést kapok? *kérdezi vigyorogva.*
|
*sóhajt és kínosan vakarja meg a tarkóját* - na igen....elég hevesen tud reagálni... - *motyogja*

- jól sejtem hogy van ennek némi köze ahhoz, hogy a yakuza keresi az egyik ex ügynökét? ... - *kérdi komolyan a fiú szemeit nézve*
|
Lassan ideje lenne mennem... Izaya nem örülne, ha itt találna, mikor visszatér, gondolom... *motyogja.*
Segíteni egy barátomnak... remélem nem gond... *csókolgatja a fiú nyakát tovább.*
|
*elpirul picit, viszonozza a csókot*
- Öhm....nincs mit... - *myotogja aranyosan*

*felsóhajt, hozzásimul*
- hallom repülőt küldtél japánba....miért? -
|
*Édesen kipirul és átöleli a fiút.* Köszönöm... nagyon kedves vagy velem... *nyom pár puszit az arcára.*
Ne mondd már ezt... tiszteletbeli harmadik lehetsz köztünk Gunzival... *csókol a hajába.*
|
*sóhajt, viszonozza a csókot*
- Szerintem megbízhatsz benne....de..persze bennem is - *teszi hozzá halkabban*

- nekem? ... - *elmosolyodik kissé szomorúan* - ha már nekem nem lehetsz ilyesmibe részem,...-
|
*Gyengéden megcsókolja a fiút.* Tudom, hogy kedvel, de... nem akarom sajnáltatni magam és azt sem akarom, hogy neki is aggódnia kelljen értem...
Miért jó az neked? *kérdezi és átöleli a fiút a derekánál, úgy csókol ismét a nyakába.*
|
[Későbbi] [6395-6376] [6375-6356] [6355-6336] [6335-6316] [6315-6296] [6295-6276] [6275-6256] [6255-6236] [6235-6216] [6215-6196] [6195-6176] [6175-6156] [6155-6136] [6135-6116] [6115-6096] [6095-6076] [6075-6056] [6055-6036] [6035-6016] [6015-5996] [5995-5976] [5975-5956] [5955-5936] [5935-5916] [5915-5896] [5895-5876] [5875-5856] [5855-5836] [5835-5816] [5815-5796] [5795-5776] [5775-5756] [5755-5736] [5735-5716] [5715-5696] [5695-5676] [5675-5656] [5655-5636] [5635-5616] [5615-5596] [5595-5576] [5575-5556] [5555-5536] [5535-5516] [5515-5496] [5495-5476] [5475-5456] [5455-5436] [Korábbi]
|