[Későbbi] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
*Mikor megpillantja a fiút, eláll a szava. Először a szőke tincseket nézte és azonnal megállapította magában, hogy tökéletes választás volt neki a szőke haj, ami gyönyörűen kiemeli Atsu szemeit. Elmosolyodik, ahogy lejjebb pillant. Végignéz a fiú lábain és nagyon tetszik neki így a fiú. Ha nem látta volna azelőtt, hogy a ruhába bújt volna, talán nem is tűnik fel neki, hogy az előtte álló nem egy lány.* Tökéletes választás volt... *suttogja végül. Lassan föláll és odalépked a fiúhoz. Maga sem tudja miért, de megfogja Atsu állát és maga felé fordította az arcát, majd egy puszit nyomott a fiú ajkaira.* /okéés/
|
*mosolyogva néz fel a fiúra , bár kicsit meglepték a szavai. Nagyon örül neki, hisz világ életében hiú volt. Lassan átkarolja a nyakát és belenéz a szemébe*
- Köszönöm... - *suttogja és közelebb bújik hozzá* - Hát...mondjuk hogy nem bánja-e a barátnőd...menyasszonyod hogy egy elrabolt hercegnőnek bókolsz? - *kérdi kuncogva*
|
-Baah.. perverz.. *Sóhajtott egy nagyot. Elvette a ruhákat, és eltünt pár pillanatra, majd visszaállított abban a szexi szerelésben, amit a fiú kiválasztott neki. Zavartan huzkodta lefele a szoknyája alját, ami zavaróan rövidke volt. Hosszú szőke copfját a háta mögé dobta, és karba tett kézzel, elpirulva ácsorgott a fiú előtt. Teljesen úgy nézett ki mint egy lány.* -Elégedett vagy? *Kérdezte elpirulva másfelé nézve.*
[kicsit mennem kell de majd még jövök :3~]
|
*húzza maga után rendületlenül, majd mikor végighallgatja a fiút láthatóan megrökönyödik. Egy darabig csak néz a fiúra* - Te ezt komolyan gondolod? ... - *kérdi veszélyesen szelíden. Közelebb lép. Van benne valami kifejezetten félelmetes, és fenyegető* - Komolyan azt hiszed hogy csak annyira becsülnek, annyira számítasz mint mondjuk egy kutya?...hát nagyon de nagyon tévedsz - *erre szeme dühösen megvillan, elkapja a fiút a hajánál fogva és felemeli* - Jól jegyezd meg...itt te egy senki vagy...érted?...az én tulajdonom...azt teszek veled amit csak akarok...úgy kínozhatlak ahogy éppen nekem tetszik..felfogtad? - *eldobja messzebbre, úgy hogy Aoit csak a kemény fal állítja meg*
|
*Föláll és odalépked a szekrényhez. Rábök a legminibb ruhára és egy hosszú, szőke parókára.* Ezeket vedd föl... *vigyorog rá és figyeli Atsu arcát, majd visszahuppan az ágyra és le sem veszi róla a szemét.* Kíváncsian várom, hogy fognak ezek mutatni rajtad... *támasztja meg a fejét közben.*
|
Igen... egy igazi istennő... elbűvölő és... nem is találok rád illő szót... *mosolyog rá és öleli őt. Kihasználja a lehetőséget, hogy most átölelheti a fiút.* Mesélhetnék? Miről? Lássuk csak... gondolom érdekel, mi van a családoddal... a király nagyszerűen van... a testvéreid meg... nos szerintem ugyan olyanok, mint eddig voltak... *kicsit elvigyorodik.* Érdekel más valami? *kérdezi érdeklődve.*
|
*Nagyot sóhajtott és feltápászkodott az ágyról.* -Fene.. azt hittem nem hallottad, vagy elfejeltetted.. *Húzta el a száját.* -Noss mivel megígértem, nincs mit tenni.. *motyogja és a szekrényéhez lépked. Kitárja a szekrényt a fiú előtt és arra kéri válasszon neki ruhát. A legtöbb szép estélyi ruha, de vannak egészrövidke szoknyák is, sőt még parókák is.* -Istenem.. de ha bárkinek is elmondod.. *Motyogott zavartan.*
|
*megvonja picit a vállát* - Nem tudom.... - *hátrafordul és aranyos szemekkel néz rá* - Miért...szerinted ....gyönyörű vagyok? - *kérdi halkan, belepirul picit. Ebből a színjátékból persze csak annyi igaz hogy örül nagyon a fiú bókjainak* - Hát...inkább nem...nem szeretek erről beszélni...de te is mesélhetnél lovagom.. -
|
Hogy lehet, hogy egy ilyen gyönyörűséget senki sem mentett még meg? *nézi a fiút és végigsimít a hátán. Közben kicsit lassít a lóval, mert ellentétben a fiúval, ő nem siet vissza túlzottan. Jobban tetszik neki az ötlet, hogy a hercegnőjével töltheti az utat, és jobb lenne, ha minél hosszabra húzná ezt a kis utat.* Mesélhetnél magadról...
|
Igen... nagyon kényelmes vagy... *vigyorog.* De kénytelen leszek leszállni rólad, hisz van egy kis dolgod még... *lassan lemászik róla és az ágy szélére ül.* Lássuk, hogy nézel ki lány ruhában... *mutat el a szekrény felé, majd Atsura pillant.* Remélem még nem felejtetted el...
|
- M..máshogy? - *kérdez vissza félénk hangon a fiút nézve. Mikor a lóra kerül a fiúnak dől. Belesimul az ölelésébe* - Hogy mit?....Vártam hogy valaki majd megment... - *fejét hozzádörgöli, közben mikor a fiú nem láthatja szája sunyi mosolyra húzódik*
~ Haza fog vinni...mert nem tudja meg addig hogy ki vagyok... ~
|
*Meglepődik mikor megfogják a vállait. Abba is hagyja a fiú bökdösését, hátha ez zavarta őt.* -Um, jó reggelt.. *Pislogott meglepetten, de aztán halkan felnevetett. Aranyosnak találja a fiut ilyen kómásan.* -Ilyen kényelmes lennék? Úgy tűnik szeretsz rajtam ücsörögni.. *Nyujtotta ki a nyelvét.*
[Sziasztok emberkék >3< Látom a chat-et, de nem bírok írni @_@ Szar telóról lenni :'D]
|
*Lassan ébredezni kezd és megfogja a fiú vállait. A nyakába szuszog kicsit, majd hamarosan kinyitja a szemét. Felül Atsu csípőjén.* Jó reggelt... *néz rá kissé kómás fejjel és közben néha törölgeti a szemét. Ásít egyet és nyújtózkodik is párszor.*
|
*Halkan kuncog de nem akarja felébreszteni a fiút. Vörös, kócos hajával játszadozik, néha megbökdösi ar arcát is.* -Milyen puha.. *Suttogott magának.* -Elég fáradt lehettél hm? Végülis, nem hagytalak pihenni a küldetésed után.. gomee.. *Beszélt magában halkan, közben a fiú arcát nézte.* -Heh. Ha ez egy mese lenne, és én hercegnő lennék már biztos beléd szerettem volna, mert te "más" vagy.. *Nevetett halkan.*
|
*Mocorogni kezd és felnyög egyet álmában, de ő még alszik tovább. Megsimítja kicsit Atsu vállát. Eléggé fáradt volt ő is, így még egy ideig biztosan aludni fog. Kicsit odébb billenti a fejét, így pont a fiú arcához nyomja a sajátját.*
|
*Általában egy este többször is felriad az álmai miatt, de most olyan nyugodtan aludt hogy aligha lehetett volna felébreszteni. Reggel korán felkelt. Hallotta hogy valaki benyitott, így felült és kómásan pislogott az ajtó felé. Valószínüleg a szokásos cseléd volt az, de Kenichi jelenléte eléggé meglephette. A herceg a fiúra tekintett, majd elvigyorodott és megsimogatta a haját.* -Heeh.. mikor alszol tényleg olyan vagy mint egy gyerek.. *Kuncogott kicsit. Nagyon jó kedve volt, hogy a fiú tényleg vele maradt egész este.*
|
*Néha megsimítja a fiú arcát és figyeli őt. Elgondolkodik. Eleinte a hercegen jár az esze, majd azon kezd el agyalni, amin kicsikora óta jár már az esze nap mint nap. Becsukja a szemét és félálomban arra gondol, hogy mi lesz, ha egyszer megtalálja a szüleit, vagy legalább sikerül majd kiderítenie, kik is a családtagjai. Kíváncsi, hogy élnek-e még és merre vannak. Neki is sikerül hamar elaludnia, így álmaiba merül.*
|
-Inkább ne. Majd felveszek egyet neked, ha tényleg ittmaradsz reggelig.. *Motyogta ezt olyan halkan, hogy alig lehetett érteni. Arcát a fiú nyakába fúrta és teljesen hozzábújt. Elég fáradt volt, és annyira kényelmes volt neki így hogy szinte pervek alatt ellazult az ölelése, és aranyos hangosabb szuszogással jelezte hogy elaludt.*
|
Mondtam, hogy veled maradok, míg fel nem ébredsz... egy lovag nem szegi meg az adott szavát... *nézi Atsut és azon kicsit elmosolyodik, hogy a fiú ilyen nehézkesen nyögte ki azt a szót, hogy "köszönöm".* Na... biztosan sok csinos kislány ruhád van... szerintem jól nézel majd ki bennük... majd rádaggatom, mikor elalszol... *vigyorog.*
|
-Perverz. Meg ne próbáld. Még csak be se nézz abba a szekrénybe, mert rólam fogsz rosszat gondolni. *Bökdöste meg a fiú arcát. Észrevette hogy hírtelen abbahagyta a simogatását a fiú, ezért csak sóhajtott egyet és lehunyta a szemeit.* -Igyekszem oké? Tudom, nem vagy a cselédem és már várod hogy elmehess.. de még egy kicsit maradj.. k-kérlek.. *Nyögte ki az utolsó szót elég nehezen, mivel ő mindig követel, és nem kér.*
|
[Későbbi] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Új bejegyzés
Frissítés
