[Későbbi] [1595-1576] [1575-1556] [1555-1536] [1535-1516] [1515-1496] [1495-1476] [1475-1456] [1455-1436] [1435-1416] [1415-1396] [1395-1376] [1375-1356] [1355-1336] [1335-1316] [1315-1296] [1295-1276] [1275-1256] [1255-1236] [1235-1216] [1215-1196] [1195-1176] [1175-1156] [1155-1136] [1135-1116] [1115-1096] [1095-1076] [1075-1056] [1055-1036] [1035-1016] [1015-996] [995-976] [975-956] [955-936] [935-916] [915-896] [895-876] [875-856] [855-836] [835-816] [815-796] [795-776] [775-756] [755-736] [735-716] [715-696] [695-676] [675-656] [655-636] [Korábbi]
*Meglepödik ezen és nagyon szíven üti a fiú szavai majd felsóhajtott*-Sajnálom-*Mondta megint akkor mikor Bel már nem volt ott XD....A táskájához ment és össze pakolt, nem igen érezte már erősnek magát ehez a versenyhez így ő lesz az első aki feladja xD.....Lassna bepakolt a vállára tette a táskáját és elindult kifelé nagyon bánatos arcal de próbált komoly maradni kint várt a kapun kivül a kocsira ami majd elviszi őt haza...Bocsánatott akart kérnia fiútól így írt neki egy levelet..amit a szobában hagyot...* LEvél: "Sajnálom hogy iylet mondtam...de nem értelek én se téged ide jövök és alig telik el egy nap te máris le támadsz fogdosol..és megmented az életem..pedig nem kértem..de hálás vagyok érte...de nem ismerlek..és nem tudok mit kezdeni ezzel az érzésel ami a gyomromba kavarog...sajnálom ha megbántottalak..nem akartam...de nem értek én se semmit..."
|
*mivel látja, hallja hogy volt egy pont aminél különösen élvezte a fiú arra törekszik hogy azt megtalálja megint. Mozog benne gyorsan és így még sikerül párszor megérintenie. Ligeg és érzi hogy neki már nem kell sok de nem akar elmenni a fiú előtt. Nagyon szégellné**
|

*tátva marad a szája* - Mi az hogy köszi de nem kellett volna?...nem azon vagyok kibukva hogy ezek után csak ennyit vagy képes hozzámvágni hanem hogy még azt is odateszed hogy nem kellett volna...hát bazdmeg tököm kivan már ezzel...mégis mi a faszt csináljak még?....másodszor mentelek meg, ha nem ölöm meg őket akkor ők ölnek meg téged...nem fogod fel?...azt mondtad játszani jöttél ide...akkor nyilván tudtad hogy ez is benne van a pakliban...mostmeg úgy csinálsz mintha nekem kéne elnézést kérnem hogy megöltem őket miattad...érted...de tudod mit?...felejtsd el.. - *halkul el a végére. Tekintete lecsúszik még a rózsára. Elege van. Fogja magát és kiugrik az ablakon, elsétál az egyik fához és leül a tövébe. Felhúzza a lábát. Szívesen sírna de ezt a büszkesége sosem engedné...a hercegek nem sírnak...nem vesztenek soha...*
|
*Nagyon hangosan és nagyon cukin nyög fel, mikor épp jó ponton ér hozzá. A harapásra és nyakkiszívásra is aranyos kis nyögéseket hallat. Az arca eléggé ki van pirulva. Nagyon élvezi már.*
|
*ahogy egyre gyorsabban mozog benne egyszer sikerül megérintenie a fiú legérzékenyebb pontját. Lehajol és végignyal a nyakán, aztán finoman végig is harapdálja, megszívja*
|
*Alig bírt menni és nem is nagyon akart szinte görcsölt már....Mikor már az ágyon van akkor kinyitja a szemét és a földet nézi*-Köszi hogy megint megvédtél....De igazán nem kellet volna...-*Sutotgta halkabban a földet bámulva*
|
*Viszonozza a csókot és a lehető legjobban hozzásimul. Fågel hátát simogatja többnyire, néha meg a hajába túr. Közben is nyögdécsel hangosan.*
|

*sikerül kicsit lehiggadnia. belenéz a tükörbe és elgondolkozva nézi meg még a vértől pár helyen vörös pettyes arcát. lemossa. Kimegy a fiúhoz. Odalép hozzá és felsegíti, betámogatja a szobába, leülteti az ágyra, s közben egy szót sem szól.*
|
*Csak ott ült kint és szörnyen érezzte magát mert igaza volt Belnek de ő akkor se vallaná ezt be....Dölöngélni kezdett úgy ülve nem mert felálni nem is bírt anyira félt már nem a fiútól attól ha kinyitja a szemét csak a halott fiúkat fogja látni....*-Sajnálom....-*Suttogta bár tudja hogy Bel ezt nem hallja...*
|
*egy nagyobb lökéssel sikerül teljesen belehatolnia. Lihegve dől a fiúra és mozog benne gyorsabban, lecsap megint az ajkára és szenvedélyesen csókolja meg meint. Kezével a fiú csípőjét simogatja*
|

*hosszan néz a fiúra. Tudja hogy fél tőle, fülében csengenek a fiú szavai amiket még a múltkor mondott.* - tudod...másodszor mentem meg az életed...mostmár ha nem is veszed a fáradtságot hogy megkedvelj legalább azt próbáld fel felfogni hogy nem akarok ártani neked... - *morogja és a késeket amiket a fiúkból húzott ki dühösen eldobja, beleálnak a falba. Visszamegy a szobába és a fürdőbe megy, lemossa magáról a vért ami ráment*
|
*Minél mélyebben hatol belé, annál jobban felhangosodnak a nyögései. Puszikat nyom közben a nyakára, vállára, majd a mellkasára is.*
|
*gyorsabbanb kezd mozogni benne és minden lökéssel egyre mélyebbre hatol a fiúban. Nyög ő is és csókolgatja, simogatja lágyan, érzékien a fiút hogy minél kevesebbszer kelljen a fájdalomra gondolnia*
|
*Lassan felnyitja a szemét és vörös torkához nyúl nagyon fáj neki és felköhög de hirtelen felül szemében kiss félelem lapul meg*-Me...emg ölted őket.....-*Csúszant hátrébb Beltől, félt töle egy kicsit*-De...megint megmentettél..kö..köszi....-*Suttogta halkabban de remegni kezdett mind a félelemtöl mind a fájdalomtól...Összehúzta magát térdéra hajtotta a fejét és torkát fogta*
|

*morogni kezd és elővesz mégegy pengét és gonsokodás nélkül halál pontosan öli meg a fiút úgy hogy Frannak ne essen baja. Mikor az üldözője meghalt, bel odalép hozzájuk. A halottat elrúgja messzebbre és lehajol Franhez. Aggódva néz rá és megsimogatja az arcát* - Fran....Békuci....jól vagy? -
|
*Édesen nyög, de néha becsúszik egy-egy fájdalmasabb nyögés is. Hamar élvezni kezdi és hangosabban kezd nyögni. Közben öleli a fiút.*
|
*Egy fiú elkapta még Frant és átkarolta nyakánál fogva hogy hátal legyen Fran és szórította halott társait nézte....Megrémült..FRan mivel alacsony volt így nem ért le a lába és kapálozott és köhögött..Próbált szabadul de kezdte rosszul érezni magát és nem kapott levegőt...elájult.....*
|
*lehunyja a szemét és bólint bár tudja hogy nem mondd igazat a fiú de mozogni kezd benne. Felnyög és csókolgatni kezdi a nyakát* - Bocsáss meg - *suttog neki lágy hangon és végignyal a fülén*
|

*hirtelen iszonyú dühös lett. A fiúk után nézett*
~ Hozzám nem szól ezekkel meg ~ *dühében végig sem gondolva a helyzetet egy tized másodperc alatt a kezében lesz három kés és azzal egy dobással kinyírja az összeset. mikor már a földön fekszenek feláll, melléjük lép. morogva nézi őket és kihúzza belőlük a késeket. Elindul és otthagyja a tetemeket*
|
Ne sajnáld... jó így is... tényleg... már nem is fáj... *motyogja, bár ez nem egészen igaz, de nem akarja, hogy elszomorodjon a fiú. Megmozgatja kicsit a csípőjét és elfojtja a feltörni készülő fájdalmas nyögéseket és egy édes kis nyögést sikerül kiengednie csak magából.* Naa... kérlek... *néz rá kérlelően.* folytasd... *simogatja a hátát.*
|
[Későbbi] [1595-1576] [1575-1556] [1555-1536] [1535-1516] [1515-1496] [1495-1476] [1475-1456] [1455-1436] [1435-1416] [1415-1396] [1395-1376] [1375-1356] [1355-1336] [1335-1316] [1315-1296] [1295-1276] [1275-1256] [1255-1236] [1235-1216] [1215-1196] [1195-1176] [1175-1156] [1155-1136] [1135-1116] [1115-1096] [1095-1076] [1075-1056] [1055-1036] [1035-1016] [1015-996] [995-976] [975-956] [955-936] [935-916] [915-896] [895-876] [875-856] [855-836] [835-816] [815-796] [795-776] [775-756] [755-736] [735-716] [715-696] [695-676] [675-656] [655-636] [Korábbi]
|