[Későbbi] [635-616] [615-596] [595-576] [575-556] [555-536] [535-516] [515-496] [495-476] [475-456] [455-436] [435-416] [415-396] [395-376] [375-356] [355-336] [335-316] [315-296] [295-276] [275-256] [255-236] [235-216] [215-196] [195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]

*mosolyog kedvesen és felnevet picit* - Naaa anniyra biztos nem rossz...mellesleg ha elmondod nekem akkor legalább biztosan nem mondhatjuk el egymás titkát... -
|
*Összenyomogatja az ujjait. Zavartan lehajtja a fejét és a fiú lábait bámulja.* Izé... szóval én meg... egy... *nem folytatja. Egyre jobban kipirul az arca és most nagyon szégyenli magát, pedig még el sem mondta és eddig nem is annyira zavarta őt az, ami miatt el kellett jönnie, de most legszívesebben elsüllyedne szégyenében.*
|

*elgondolkozva nézi a fiút* - A...ha...de mi volt az a "valami"...ha nem vagyok indiszkrét... - *motyogja és közelebb hajol kíváncsian*
|
*-Tudod az úgy nem izgalmas hogy csak oda adod magad....a tesód is küzdött oh de még hogy küzdött...Csak anyira belejöttem hogy egy ideig tuti nem fog lábra állni....-*Vigyorgott gonoszan és visszaült az ágyra*
|
Hát... ez egy hosszú történet... tudod... elég sok hülyeséget csináltunk ott és... nem voltak értem oda a nevelők. *vakarja meg a tarkóját.* Valahogy meg akartak tőlem szabadulni, mert szerintük én lázítottam mindenkit... aztán egyszer... nos izé... hát láttak valamit, ami elég volt ahoz, hogy végleg kitegyenek onnan... *motyogja, de közben kissé zavarba jön.*
|
Eléggé elvörösödik erre és édesen felsóhajt, de aztán cska kerek szemekkel néz a srácra.
- Izéh... Nehh, várj... Inkább engem... Meg-megdughatsz...- Nyöszörgi zavartan.
|

- Ó...értem... - *mondja halkabban elgondolkozva* - Amúgy...hogyhogy elkerültél az árvaházból?...az aktátban az áll, hogy elküdtek...miért?..
|
Én sem szoktam túl sűrűn enni, de én azért, mert nem jutok kajához... *motyogja. A fiút figyeli.* Nem nézünk körül az épületben? *kérdezi hirtelen, édesen mosolyogva. Egyedül tudja, hogy csak eltévedne, de a fiúval körül tudna nézni.*
|
*Fiú fölémagasodik vigyorogva és végig nyal a nyakán testével rásimul*-Tényleg fázol?..oh édesem akkor felmelegítelek egy kis ágy gyakorlattal-*Vigyorgott szélesen vigyorogva*-Vagy ha enyire nem akarod megkereshetem Sei-t vele is eljátszhatok mégegyszer-*Kell fel az ágyból és egy takarót dobott a fiúra*
|

- Jaa nem én olyan 2, 3 naponta eszem...nem szoktam sokat...csak egyszerre...így jobb mert megszoktam meg ha esetleg olyan helyre kerülök ahol nincs ennivaló kivírjam - *mosolyog aranyosan és leül mellé*
|
Kellemetlenül néz a fiúra s elfogja ismét az undor, mikor a testén simit végig. Mocorogni kezd, de attól függetlenül fájnak a csuklói, ezért abbahagyj mindent.
- Engedj már el...- Nyöszörgi fájdalmasan. - Fázok...
|
Am... épp azért... *motyogja. Közben ő elkezdi eszegetni a szendvicset, amit csinált. Mosolyogva eszi, mert nála elég ritka dolognak számít, ha kajához jut, ráadásul ennek még az íze is jó. Hamar befalja, majd megissza a tejet is és nekilát elmosogatni. Néha a fiú felé pillant.*
|

*gyorsan elkapja a kezét és kissé zavartan néz a fiúra aztán a sok ételre. Megrázza a fejét* - Nem...tegnap már ettem... - *rámosolyog*
|
*Érzi a cirógatást és jólesik neki, így nem szól egy szót sem. Közben kipakol néhány dolgot a hűtőből. Egy egyszerű szendvicset készít magának és tölt egy pohár tejet is. Utána Fågelre néz.* Te nem vagy éhes? *mosolyog rá.*
|

*ujjaival a fiú hátát cirógatja lágyan, óvatosan, esze most valahogy teljesen máshol jár. A fiút nézve igen sok dolog jut eszébe amit olvasott vagy hallott, de mikor visszatér gyorsan megrázza a fejét*
~ Hülye vagyok ~
|
*Nagyon elvan foglalva a hűtővel. Nézegeti, mi van benne. Szinte nem is mer belenyúlni, hogy bármit is kivegyen. Mosolyogva bámul tovább. Mutató ujját az ajkára teszi. Azon gondolkodik, mit egyen.*
|

*őmeg a fiúban gyönyörködik. Nézi a szép, aranyos arcán, a szemeit, a haját, a bőrét. meg akarja érinteni de nem meri. Ujjait végighúzza gerince vonalán olyan óvatosan hogy lehetőleg észre se vegye. Szinte nem is hallja mit mondd*
|
Még sosem láttam ilyet... *nézi kikerekedett szemekkel a hűtő tartalmát.* Az árvaházban alig volt valami a hűtőben, de azt is elzárták tőlünk... mindig éjszaka próbáltunk csenni belőle. Azt hittem... az a lenyűgöző hűtő, de... ez... jujj... *annyira gyönyörködik, hogy enyhe pír ül ki az arcára. A szemei csillognak és most nagyon aranyos, ahogy csodálkozik.*
|

*elmosolyodik és úgy tesz mintha elengedné a füle mellett de valójában nagyon jólesik neki és örül, hogy ezt hallja a fiútól. Odalép a hűtőzök és kinyitja neki.*
- Aha....sok étel van benne.... - *mosolyogva néz fel rá*
|
Wow... egyre jobban csodállak... *nézi őt ismét csillogó szemekkel, majd a konyhát kezdi nézegetni.* De nagy... bitos tele van minden kajával... *szinte csorog a nyála, hisz ő még sosem volt ilyesmi lukszus helyen és még sosem látott olyan hűtőt, ami tele lett volna étellel, csak a filmekben.*
|
[Későbbi] [635-616] [615-596] [595-576] [575-556] [555-536] [535-516] [515-496] [495-476] [475-456] [455-436] [435-416] [415-396] [395-376] [375-356] [355-336] [335-316] [315-296] [295-276] [275-256] [255-236] [235-216] [215-196] [195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
|