[1707-1688] [1687-1668] [1667-1648] [1647-1628] [1627-1608] [1607-1588] [1587-1568] [1567-1548] [1547-1528] [1527-1508] [1507-1488] [1487-1468] [1467-1448] [1447-1428] [1427-1408] [1407-1388] [1387-1368] [1367-1348] [1347-1328] [1327-1308] [1307-1288] [1287-1268] [1267-1248] [1247-1228] [1227-1208] [1207-1188] [1187-1168] [1167-1148] [1147-1128] [1127-1108] [1107-1088] [1087-1068] [1067-1048] [1047-1028] [1027-1008] [1007-988] [987-968] [967-948] [947-928] [927-908] [907-888] [887-868] [867-848] [847-828] [827-808] [807-788] [787-768] [767-748] [Korábbi]

Té-tényleg? de jó... *mosolyodik el picit, de aztán elvörösödik, hogy mennyire könnyen belelát a fiú a fejébe, hisz eléggé szeretne ugrálni rajta. Minden esetre most zavartan ücsörög a fiú mellett.* jó itt élni? *kérdezi halkan.* mármint... így... hogy egyedül vagy? *tegezi le, most először, mert úgy érzi, kicsit közelebb kerültek egymáshoz.*

*Barátnője után néz, de örül, hogy elfutott, hisz magát se igen tudja megvédeni, nem hogy még mást is.* üm... igen? mit szeretnétek? nem hiszem, hogy bármit is elfelejtettem volna... *motyogja nekik. Nem gondol semmi rosszra, de nagyon nem tetszik neki ez a helyzet.* bocsi, de... elengednétek? sietnem kellene... anya már vár... *motyogja nekik.* ha nincs semmi, akkor én mennék is... *hátrál el kicsit.*
|
* egy pohár borral tér vissza és ül le a fiú mellé* az ágyam még rugósabb *nevet picit* ugrálhatsz rajta ha akarsz *mosolyog és iszik a borból*

* ő csak csendben üldögél és olvasgat , viszont Shion vállát hirtelen egy fiú kapja el aki legalább egy fejjel magasabb és gonoszan vigyorogva néz le rá* héé öcsi...nem felejtettél el valamit? *vigyorog rá gonoszan, majd a megszeppent lányra pillant* kis csaj te most húzz el szépen jóó? van egy kis elointéznivalóm a kis barátoddal *vigyorog gonoszan, mire a lány könnyezi kezd és elszalad*
|

Ne-nem... köszönöm, nem kérek... semmit... *motyogja neki. Így is zavarban van, de mikor úgy véli, a fiú nem figyel, kicsit mocorog a kanapén. Megállapítja, hogy pattogós, puha és ez nagyon tetszik neki, így kicsit ugrálgat is rajta, persze csak ülve.*

*Ő meg mosolyogva megsimogatja a patkányt. Nagyon imádja az ilyen kis édes állatokat. Valami neki is az eszébe jut, ám számára ez csak néhány felvillanó kép az elmélye mélyéről. Emlékszik, egyszer már történt vele ilyen.*
*Ő épp a barátnőjével lép ki az iskolából és beszélgetnek. Remekül megvannak. Fel sem tűnik neki a fiú, tovább is sétál.*
|
* kuncog picit, megfogja a kezét és leül vele a kanapéra * ahova csak akarsz...nézz körbe nyugodtan...csinálj csak amihez kedved van..időnk van *mosolyog aranyosan* - kérdz valamit inni? ...vagy enni? *feláll és a csillogó villogó konyhába lépked*

*neki is eszébe jut kis kedvence így elő is húzza. Minden nrendben van vele. Felágaskodik és körbepislog majd mikor meglátja Shiont leszalad a fiú kezéről és felmászik az ő vállára. Nezumi nagyon megdöbben ezen. Csak pislog, eszébe jut hirtelen, hogy Hamlet egyszer összebarátkozott egy fiúval így...lehetséges lenne? .. Nezumi a fiút figyeli most még jobban. Emlékeziben lázasan kutat hogy felidézze a múltat..de sikerül:
*Nezui egy parkban sétállt éppen át, ami egy közeli iskola mellett volt. sóhajtott picit majd leült az egyik padra és olvasni kezdett. CSengőt hallott, a diákoknak most ért véget a tanítás*
|

Csodálatos ez a hely... *suttogja neki kis aranyosan.* le-leülhetek oda? olyan puhának tűnik az a kanapé... *suttogja halkan és a fiúra pislog, akinek még mindig nem tudja a nevét sem XD*

Én Shion vagyok... *mosolyog rá angyalian.* üm... a... patkányod nem sérült meg, mikor megvágott téged az a valami? *jut eszébe hirtelen a fiú nevéről.*
|
*elmosolyodik majd fel is nevet picit. Beljebb lépked és megsimogatja a fejét, nyom rá egy csókot lágyan* - örülök nagyon hogy tetszik *suttogja és megsimogatja a fejét* - érezd otthon magad ..

* a fiú szemébe pillant, gondolkodik egy picit, de aztán sóhajt, és úgy dönt hogy végülis elmondhatja a fiúnak* - Nezumi..*morogja halkabban * és te?
|

Hűha... *a lélegzete is eláll. Még soha életében nem járt ilyen helyen, eddig el sem tudta képzelni, hogy ilyen is van.* Azta... ez... tényleg... komoly? Itt élsz? *pislog rá és egyre izgatottabb lesz, mikor egyre följebb és följebb érnek. Mikor beszabadul a lakosztályba, beszalad és megpördül ott vidáman.* gyönyörű... *mosolyogva pörög, mint egy vidám kisgyerek, aztán észbe kap és elvörösödve áll meg.* e-elné-elnézést... *suttogja zavartan, kis félénken.*

Jó, de... csak, ha valamennyire összeforr addigra már a sérülésed... *mosolyog rá és figyeli a fiút.* Üm... tényleg... mi is a... neved? *kérdezi halkan a fiútól. Igen, ez csak most jutott az eszébe.*
|
*mosolyogva indulnak el kézenfogva, majd a város legelegánsabb , legdarágább negyedében bevezeti a fiút egy hatalmas, gyönyörű felhőkarcolóba , aminek kívül van a liftje így láthaták végig a város emelkedő képét, majd mikor felérnek a legtetejére kiszállnak és egy hataémas, gyönyörű lakásba vezeti be őt a férfi*

*sóhajt* várjunk meg itt az éjszakát...aztán reggel...akkor tájékozóni is könnyebb majd elindulunk valamerre *motyogja és a fiúra pillant, még mindig azán gondolkodik, hogy honnan ennyire ismerős neki *
|

Rendben... *nem tudja, miért megy bele ebbe, hisz megmondták neki, hogy a baron kívül nincs biztonságban, egy ilyen ajánlatnál. Ennek ellenére biztos abban, hogy most bízhat ebben a fiúban. Föláll és megfogja a fiú kezét.* mehetünk... *mosolyog rá kicsit.*

Hmm... na igen... *suttogja halkan és a fiút nézi közben.* de... én nyugodt vagyok, mert tudom, hogy nem vagyok egyedül már... *mosolyog a fiúra.* Viszont... nem tudom, mit tudnánk itt csinálni egész nap... ha kimegyünk, ránk támadnak, de... itt sincs semmi...
|
*kuncog picit és lassan végigsimít a fiú ajkain, megnyalintja sajátját* - ha gondolod...hazamehetünk..mármint...hozzám...szívesen megmutatnám...az otthonom *mosolyog rá aranyosan*

*erre zavartan pillant el és morog csak valamit* - én..jó..igazad van *morogja halkabban és elpillant* - hm...hát igen...de azt hiszem...ebben a városban..semmi sem normális..szörnyek rohangálnak..persze hogy nincsenek utcatáblák..
|

*Meglepi magát is avval, mikor jobban hozzásimul és belesóhajt a csókba is. Valahogy élvezi, talán jobban is, mint a testvérével a csókokat, mert ez a fiú nagyon is gyengéd. A szemét is becsukja, megadja magát. Mikor véget ér a csók, lassan kinyitja a szemét és a fiúra pillant. Kipirult az arca is. Nem kér bocsánatot, hisz tudja, hogy ezt akarta a fiú. Már kicsit máshogy áll a fiúhoz.*

Nem szükséges aggódnod értem... *motyogja neki megszeppenten.* hisz... nem is ismerjük egymást igazán, nem? *pislog rá.* de rendben... akkor... maradok és csak akkor megyek el, ha már nagyon nagy szükségünk van valamire... *leül a kanapé karfájára.* azért... szeretném tudni, mi ez a hely... még csak... utcatáblák sincsenek itt... *motyogja neki.* Azt hittem, minden városban vannak utcatáblák és házszámok...
|
*erre elmosolyodik picit, lehunyja lassan a szemeit és viszonozza gyengéden, de mégis szenvedélyesebben a csókot a fiúnak iközben lágyan simít a hajába*

*morog halkan de végül ott marad* - renben...de...ne menj el te se...veszélyes itt...majd elegyünk hogyha jobban leszek...bírom még kaja nélkül...
|

*Mivel hamar észreveszi, mit néz annyira a fiú, az ajkaihoz hajol és gyengéden megcsókolja, hisz ő végülis ezért van itt, hogy kiszolgálja a fiút a pénzéért cserébe. Mivel eddig egész rendesnek tartja jelenlegi partnerét, nem tart tőle már túlzottan.*

Nem... *kapja el a fiú kezét.* kérlek ne menj... neked pihenésre van szükséged... sok pihenésre... ha ennyit ugrálsz, felszakad a sebed és akkor... nem tudom mi lesz itt veled, hisz alig van itt még elsősegély készlet is... *suttogja neki.*
|

*morogva pillant a fiúra * ne gyere már te is ezzel *motyogja és kicsit elcsodálkozik a fiút de aztán csak sóhajt és vállatvon* tőlem...gyere akkor velem...bánom is én..legalább lesz kit magam elé lökni ha meg akarnak enni...csak jól laknak veled...*morogja majd felugrik a korlátra, úgy méri fel, hoyg hova kellene ugrania*
|
*mosolyog csak, közelebb hajol, lassan megsimítja az ajkait* igen...szeretnék már megállapodni..de még...nem siekrült megtalálnom a megfelelő embert..*suttogja és a fiú ajkára pillant* dehogy...örülnék, hogyha fel tudnál szabadulni picit

*felszisszen erre picit, morogva pillant a fiú fele * - nem vagy az anyám *ellöki és feláll* egyedül nem mész...*lassan elindul és kilép az ajtón* a legjobb lesz ha itt maradsz...csak útban lennél *morogja * hozok valami kaját...maradj itt...
|

Persze... sok ember van, aki szeret minden nap mással lenni, de... magánál úgy gondolnám, egy tartósabb kapcsolatra vágyik... persze... ezt nem az én dolgom eldönteni, elnézést... túl sokat beszélek... *csöndesedik el és lehajtja a fejét.*

*Megrázza a fejét és odaugrik hozzá, majd óvatosan fisszanyomja a fiút.* felejtsd el... én megyek... megtudom védeni magam és... majd nagyon sietek... *suttogja neki halkan és visszafekteti a fiút a kanapéra, majd megsimogatja a fiú homlokát kicsit, hogy megtudja, lázas-e a fiú.*
|
- tudod...a változatosság gyönyörködtet *kuncog picit* de...amúgy...igen...*suttogja* persze hogy nem jó ez így...*sóhajt picit* - én is tudom...

- ha kimész egyedül biztosan meghalsz *morogja halkabban* azt hiszed hogy boldogulni fogsz egy csavarhúzóval? ...ülj le és maradj nyugton..majd én szerzek valamit enni *áll fel lassan és a falnak támaszkodik picit*
|

Hmm... értem... *suttogja halkan, elgondolkodva.* de nem rossz mindig más emberrel lennie? Mármint... egy tartósabb kapcsolat nem hiányzik önnek? *kérdezi halkan.*

*Megrázza a fejét.* nem... nem hagylak itt téged... *mosolyog rá és visszalépked.* vagyis... kell szerezni élelmet és vizet meg még kötszert, de... utána majd visszajövök... hmm... vajon merre találok ilyeneket? *gondolkodik hangosan.*
|
*elmosolyodik picit és sóhajt* nos..olyas valakira vágytaam...akinek nem a pénz kell...hanem...inkább...egy kis törődés...és kedesség *suttogja , közben elővarázsol a fiúnak mégegy szl szép virágot*
* a fiúra pillant, megpróbál felállni de belenyilal a sebébe a fájdalom, így visszaül* attól tartok én most nem megyek...*morogja* de..te azt csinálsz amit akarsz...*pillant el picit, de valahogy elfogja az érzés..hogy nem szeretné, hogyha elmenne..tudja, hogy egy percig se bírná ki a fiú azzal a csavarhúzóval XD*
|

Miért... miért jött el egy ilyen helyre? Mármint... a bárba? Maga sokkal kedvesebbnek tűnik, mint bárki, akivel eddig ezen a helyen találkoztam... miért nem szerez magának inkább valakit és... miért nem vele van? *pislog rá* ha maga olyan jó ember, biztosan könnyen szerezne magának szerelmet... *suttogja.*

*Bólint egyet.* Viszont szerintem az a szörny már eltűnt, szóval... elmehetnénk innen valamerre... *motyogja halkan a fiúnak és föláll. Az egyik ablakhoz sétál és kinyitja, majd kipillant rajta.* nincs a környéken... *mosolyog hátra a fiúra.* de... neked nem nagyon kéne mozognod, mert felszakadhat a sebed...
|
[1707-1688] [1687-1668] [1667-1648] [1647-1628] [1627-1608] [1607-1588] [1587-1568] [1567-1548] [1547-1528] [1527-1508] [1507-1488] [1487-1468] [1467-1448] [1447-1428] [1427-1408] [1407-1388] [1387-1368] [1367-1348] [1347-1328] [1327-1308] [1307-1288] [1287-1268] [1267-1248] [1247-1228] [1227-1208] [1207-1188] [1187-1168] [1167-1148] [1147-1128] [1127-1108] [1107-1088] [1087-1068] [1067-1048] [1047-1028] [1027-1008] [1007-988] [987-968] [967-948] [947-928] [927-908] [907-888] [887-868] [867-848] [847-828] [827-808] [807-788] [787-768] [767-748] [Korábbi]
|